Október 19-én vasárnap délben felavatjuk a Szilágybagosi „Szabó Miklós” Községi Könyvtárat, ahol az e-Transylvania Pont is helyet kap. A megnyitóra nagy szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt.

Szabó Róbert Csaba - Gondolatok egy könyvtáravatóra


Könyvtárat nevezünk el Szabó Miklósról. Rendelkezésünkre áll rengeteg adat róla, tudjuk az egész életét, hiszen többször is megírta, versben és prózában egyaránt. Tudjuk, mikor született, mennyit élt, tudjuk, hogy ezermester volt, hogy verseket és elbeszéléseket írt. Sokan közülünk személyesen is ismerték. Tudjuk, hogy itt élt közöttünk.
Gondolkodjunk el azon, hogy mindez mit és mennyit ér nekünk.
Szabó Miklós ugyanis pontosan tudta, mit jelent az, hogy valakinek tehetsége van könyvet írni, de lehetősége annál kevesebb. Hogy valakinek kedve és elszántsága van a tanuláshoz, de lehetősége annál kevesebb. És ezzel együtt felismerni a keserű igazságot, hogy az egyik mit sem ér a másik nélkül, hogy a tehetség pusztán önmagában nem elegendő, hogy kell valami más is, amit különbözőképpen lehetne nevezni, de a lényegen mit sem változtat, hogy hiánya, hogy a lehetőség hiánya MINDIG hátrányt jelent, hogy a tehetség rovására megy.
Azt is gondolhatnánk, hogy Szabó Miklós nem szeretett itt élni, közöttünk. Hogy egyszerűen nem volt kedvére való az a hely, ami nem adja meg számára a lehetőséget arra, hogy azzá legyen, ami szeretne. Lehetséges, hogy legszívesebben máshová született volna. Ismerjük verseit, ismerjük munkáit, sokan közülünk ismerték őt magát személyesen, tudjuk, hogy ez nem így van, nem így volt. Szabó Miklós ugyanis imádott itt élni. Furcsamód szerette ezt a helyet, soha el nem ment volna innen, ha távol volt, igyekezett hazajönni. Mindennél többet ért számára ez a hely, ahol mi, most, nagyon messze tőle, mégis annyira közel, könyvtárat nevezünk el róla.
Aki ismeri műveit, aki ismerte őt magát is, tudja, hogy miért szeretett itt élni. Azért szeretett itt élni, mert már egészen korán ráébredt arra, hogy olvasni bárhol lehet, és ha olvasni bárhol lehet, akkor miért ne itt olvasson. Arra is nagyon korán ráébredt, hogy a lehetőség sosem a mások kezében van, hanem a sajátunkéban, de csak akkor van a sajátunkéban, ha élünk vele, ha használjuk, ha valamiképpen kicselezzük a sorsot, ami előbb-utóbb, kicselezve bár, de úgyis a saját sorsunkká idomul. Így élt Szabó Miklós, kicselezte a sorsát, a sorsot, ami nem engedte meg neki, hogy híressé váljék, de elérte azt, hogy az, ami a hírességeknek nem biztos adott, és ezt úgy nevezzük: műveltség, olvasottság, ő megszerezze.
Azért nevezzük el Szabó Miklósról ezt a könyvtárat, mert az ő élete egy tökéletes válasz arra, miként érdemes jelen lenni a világban. Válasz arra, hogy olvasni mindenütt lehet, és hogy olvasni mindenütt kell. Mindegy, milyen körülmények sújtanak vagy áldanak, és hogy a világ mit akar ránk kényszeríteni.
Azért vagyunk a világon, hogy valahol olvassunk benne!